Nemzeti Bibliografia, Orszagos Szechenyi Konytvar
b'Mi a bibliogr\\xe1fia? K\\xf6nyv\\xe9szet? \\xcdr\\xe1sm\\u0171vekr\\u0151l k\\xe9sz\\xfclt nyilv\\xe1ntart\\xf3 \\xe9s rendszerez\\u0151 jegyz\\xe9k? A rendszerez\\u0151 jegyz\\xe9keknek \\xf6ssze\\xe1ll\\xedt\\xe1s\\xe1val foglalkoz\\xf3 k\\xf6nyvt\\xe1ri tev\\xe9kenys\\xe9g, tudom\\xe1ny\\xe1g?\\xa0 K\\xf6nyvekre vonatkoz\\xf3 minden k\\xf6nyv\\xe9szeti, irodalom- vagy tudom\\xe1nyt\\xf6rt\\xe9neti vizsg\\xe1l\\xf3d\\xe1snak alapul szolg\\xe1l\\xf3 kiindul\\xf3pont? \\xd6ssze\\xe1ll\\xedt\\xe1sa oktat\\xe1st, kutat\\xe1st seg\\xedt\\u0151 k\\xf6zszolg\\xe1lati feladat?\\xa0 R\\xe9gi k\\xf6nyvek t\\xf6rt\\xe9netei, bet\\u0171i, \\xedr\\xf3i, szerepl\\u0151i k\\xf6z\\xf6tt t\\xf6lt\\xf6tt kalandos id\\u0151utaz\\xe1s vagy t\\xf6red\\xe9kekb\\u0151l, apr\\xf3 mozaikokb\\xf3l \\xe9p\\xedtkez\\u0151, f\\xe1radts\\xe1gos, szemront\\xf3, hossz\\xfa munka?Az Orsz\\xe1gos Sz\\xe9ch\\xe9nyi K\\xf6nyvt\\xe1rban, a r\\xe9gi magyarorsz\\xe1gi\\xa0 nyomtatv\\xe1nyok bibliogr\\xe1fiai szerkeszt\\u0151s\\xe9g\\xe9ben j\\xe1runk, ahol a magyar tudom\\xe1nyos akad\\xe9mia egy\\xfcttm\\u0171k\\xf6d\\xe9s\\xe9vel, k\\xfcl\\xf6nlegesen sz\\xe9p \\xe9s hosszadalmas munk\\xe1val \\xe1ll\\xedtj\\xe1k \\xf6ssze a r\\xe9gi magyarorsz\\xe1gi\\xa0 nyomtatv\\xe1nyok bibliogr\\xe1fi\\xe1j\\xe1t.\\xa0 A szerkeszt\\u0151s\\xe9g, munk\\xe1j\\xe1val, nagy el\\u0151d\\u0151k gy\\u0171jt\\xe9seit \\xe9s le\\xedr\\xe1sait k\\xf6veti, amelynek c\\xe9lja a r\\xe9gi magyarorsz\\xe1g ter\\xfclet\\xe9n kiad\\xe1sra ker\\xfclt vagy magyar\\xa0 nyelv\\u0171 vagy b\\xe1rmilyen magyar vonatkoz\\xe1ssal rendelkez\\u0151 k\\xfclf\\xf6ldi\\xa0 nyomtatv\\xe1nyok rendszerez\\u0151 jegyz\\xe9k\\xe9nek elk\\xe9sz\\xedt\\xe9se. A r\\xe9gi magyar\\xa0 k\\xf6nyvt\\xe1r\\xa0 k\\xe9t els\\u0151 k\\xf6tet\\xe9t, mely a 1473 illetve 1531 \\xe9s 1711 k\\xf6z\\xf6tt megjelent magyarorsz\\xe1gi magyar \\xe9s nem magyar nyelv\\u0171 nyomtatv\\xe1nyokat gy\\u0171jt\\xf6tte \\xf6ssze \\xe9s \\xedrta le 1879 \\xe9s 1885 os kiad\\xe1sban\\xa0 Szab\\xf3 K\\xe1roly a M. Tud. Akad. r. tagja, az Erd\\xe9lyi Muzeumi \\xe9s a kolozsv\\xe1ri M. Kir. Egyetemi K\\xf6nyvt\\xe1r igazgat\\xf3ja, a kolozsv\\xe1ri M. Kir. Egyetemen a hazai t\\xf6rt\\xe9nelem ny. r. tan\\xe1ra.\\xa0 Ennek folytat\\xe1sak\\xe9nt jelentek meg\\xa0 a k\\xf6tet tov\\xe1bbi r\\xe9szei 1971-ben, 1983-ban, 2000-ben \\xe9s legut\\xf3bb az 1655-t\\u0151l 1670-ig tart\\xf3 id\\u0151szakot feldolgoz\\xf3 kiadv\\xe1ny az OTKA (az Orsz\\xe1gos Tudom\\xe1nyos Kutat\\xe1sok Alapprogram) t\\xe1mogat\\xe1s\\xe1val. Ennek\\xa0 a bibliogr\\xe1fia kutat\\xe1snak egy jelent\\u0151s r\\xe9sz\\xe9t tett\\xe9k ki a\\xa0 nyomd\\xe1szati, nyomdatechnikai, nyomdat\\xf6rt\\xe9neti kutat\\xe1sok is, melynek eredm\\xe9nyeir\\u0151l k\\xe9t k\\xfcl\\xf6n k\\xf6tetben a Hungaria Typographica I-II. k\\xf6tet\\xe9ben sz\\xe1molnak be a szerkeszt\\u0151k, kutat\\xf3k.Az els\\u0151 nyomtatott t\\xe9rk\\xe9p, amely Magyarorsz\\xe1got \\xe1br\\xe1zolja szint\\xe9n az Orsz\\xe1gos Sz\\xe9ch\\xe9nyi K\\xf6nyvt\\xe1r tulajdon\\xe1ban van, az 1880-as \\xe9vekben ker\\xfclt el\\u0151, s 82-ben Apponyi S\\xe1ndor gr\\xf3f v\\xe1s\\xe1rolta meg \\xe9s adom\\xe1nyozta a k\\xf6nyvt\\xe1rnak 1924-ben. A t\\xe9rk\\xe9p k\\xe9sz\\xedt\\u0151je a t\\xe9rk\\xe9p jobb als\\xf3 r\\xe9sz\\xe9n elhelyezett d\\xedszes c\\xedmmez\\u0151ben olvashat\\xf3 latin nyelv\\u0171 felirat szerint egy secretarius L\\xe1z\\xe1r de\\xe1k volt, aki Bak\\xf3cz Tam\\xe1s esztergomi \\xe9rsek k\\xf6rnyezet\\xe9ben \\xe9lt \\xe9s dolgozott. A forr\\xe1sok magyark\\xe9nt jel\\xf6lik, \\xe1m ezt csak r\\xe9szben t\\xe1masztja al\\xe1 a t\\xe9rk\\xe9pen tal\\xe1lhat\\xf3 helynevek \\xedr\\xe1sa. A t\\xe9rk\\xe9p elk\\xe9sz\\xedt\\xe9s\\xe9ben esetleg Jacob Ziegler matematikus volt a seg\\xedts\\xe9g\\xe9re.A t\\xe9rk\\xe9p szerkeszt\\u0151je Georg Tannstetter asztrol\\xf3gus, a b\\xe9csi egyetem tan\\xe1ra volt \\xe9s a m\\u0171vet Johannes Cuspinianus cs\\xe1sz\\xe1ri tan\\xe1csos k\\xf6lts\\xe9g\\xe9n, Petrus Apianus mester ingolstadti nyomd\\xe1j\\xe1ban metszett\\xe9k \\xe9s 1528 m\\xe1jus\\xe1ban sokszoros\\xedtott\\xe1k.Nyomd\\xe1szati k\\xfcl\\xf6nlegess\\xe9ge \\u2013 ami a nemzetk\\xf6zi elismer\\xe9st is kiv\\xe1ltotta \\u2013, hogy k\\xe9sz\\xedt\\u0151i k\\xfcl\\xf6nleges, \\xfagynevezett sztereot\\xedpia elj\\xe1r\\xe1st alkalmaztak: a domborzati jelz\\xe9sek fametsz\\xe9ssel, feliratai pedig \\xf3lomlapocsk\\xe1kkal k\\xe9sz\\xfcltek, \\xedgy \\xe9rve el sz\\xe9p, egyenletes nyomtat\\xe1si min\\u0151s\\xe9get. A fekete-feh\\xe9r nyomatot k\\xe9s\\u0151bb k\\xe9zzel sz\\xednezt\\xe9k ki. Lipszky J\\xe1nos 1804 \\xe9s 1808 k\\xf6z\\xf6tt k\\xe9sz\\xedtett r\\xe9szletes t\\xe9rk\\xe9p\\xe9ig ezen a t\\xe9rk\\xe9pen volt a legpontosabb telep\\xfcl\\xe9s meghat\\xe1roz\\xe1s.'