Fizika Magyarorszagon a ket vilaghaboru kozott
b'A klasszikus newton-i fizika kiteljesed\\xe9se \\xe9s az einsteini elm\\xe9letekkel kezd\\u0151d\\u0151 modern fizika megsz\\xfclet\\xe9se k\\xf6zti tudom\\xe1nyos \\xe9let rendk\\xedv\\xfcl gazdag volt tehets\\xe9gekben elm\\xe9leti \\xe9s k\\xeds\\xe9rleti ter\\xfcleten egyar\\xe1nt, s ez nemcsak nemzetk\\xf6zi viszonylatokban vizsg\\xe1lhat\\xf3, hanem a k\\xe9t vil\\xe1gh\\xe1bor\\xfa k\\xf6zti Magyarorsz\\xe1gon is, ahol szint\\xe9n igen jelent\\u0151s alkot\\xf3k \\xe9s oktat\\xf3k tev\\xe9kenykedtek. A k\\xeds\\xe9rleti technika fejl\\u0151d\\xe9s\\xe9nek k\\xf6vetkezm\\xe9nyek\\xe9nt a klasszikus fizika m\\xf3dszereivel le\\xedrhatatlan, el\\u0151re ki nem sz\\xe1m\\xedthat\\xf3 jelens\\xe9gekkel szembes\\xfcltek a tud\\xf3sok, amelyek \\xfaj probl\\xe9m\\xe1k, \\xfaj megoldand\\xf3 k\\xe9rd\\xe9sek, \\xe9s \\xfaj elm\\xe9letek fel\\xe9 mutattak. A k\\xe9rd\\xe9sfeltev\\xe9s m\\xf3dja is megv\\xe1ltozott, a mi\\xe9rtek helyett a hogyan-ra helyez\\u0151d\\xf6tt a hangs\\xfaly \\xe9s a term\\xe9szettudom\\xe1nyok filoz\\xf3fiai probl\\xe9m\\xe1i is \\xe9lesebb\\xe9 v\\xe1ltak. A k\\xf6vetkez\\u0151 egy \\xf3r\\xe1ban F\\xfcst\\xf6ss L\\xe1szl\\xf3 fizikus, egyetemi docenssel besz\\xe9lget\\xfcnk a k\\xe9t vil\\xe1gh\\xe1bor\\xfa k\\xf6zti Magyarorsz\\xe1g oktat\\xe1si helyzet\\xe9r\\u0151l, ezen bel\\xfcl a fizikai k\\xe9pz\\xe9s fejl\\u0151d\\xe9s\\xe9r\\u0151l, kiv\\xe1l\\xf3 tehets\\xe9gekr\\u0151l, Neumann J\\xe1nos, Wigner Jen\\u0151, Teller Ede, Szil\\xe1rd Le\\xf3, Bay Zolt\\xe1n, Ortvay Rudolf \\xe9s kort\\xe1rsaik, tan\\xedt\\xf3ik tev\\xe9kenys\\xe9g\\xe9r\\u0151l.'